6. fejezet

Felhasznált és további felhasználásra ajánlott irodalom

 

 

  • Arbusow, Leonid: Colores Rhetorici. Ed. Helmut Peter. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht 21963.
  • Arisztotelész: Retorika. Budapest: Gondolat 1982.
  • Arisztotelész: Poétika. (Ford. Sarkady János). Budapest: Kossuth 1994.
  • Arnold, Heinz Ludwig/Sinemus, Volker (szerk.): Grundzüge der Literatur- und Sprachwissenschaft. Bd. I. Literaturwissenschaft. München: Deutscher Taschenbuch Verlag 1973.
  • Arnold, Heinz Ludwig/Detering, Heinrich (szerk.): Grundzüge der Literaturwisenschaft. München: Deutscher Taschenbuch Verlag 21997.

·        Asmuth, Bernhard: Einführung in die Dramenanalyse. Stuttgart/Weimar: Metzler 1997.

  • Atkins, George Douglas/Morrow, Laura (szerk.): Contemporary Literary Theory. [London]: Macmillan 1989.
  • Baasner, Rainer/Zens, Maria: Methoden und Modelle der Literaturwissenschaft. Eine Einführung. Berlin: Erich Schmidt 2001.

·        Bacsó, Béla: A megértés művészete – a művészet megértése. Budapest: Magvető 1989.

·        Bahtyin, Mihail M.: Die Ästhetik des Wortes. Frankfurt/M.: Suhrkamp 1979.

  • Bal, Mieke: Narratology. Introduction to the Theory of Narrative. Toronto/Buffalo/London: University of Toronto Press 1985.
  • Balassa, Péter: A másik színház. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó 1989.
  • Barthes, Roland: Introduction à l’analyse structurale des récits. In: Communications 8 (1966),
  • 1-27.

·        Barthes, Roland: A strukturalista aktivitás. In: Helikon 1 (1968), 101-105.

·   Barthes, Roland: Válogatott írások. Budapest: Európa 1976.

  • Barthes, Roland: S/Z. (Ford. Mahler Zoltán). Budapest: Osiris 1997.
  • Barthes, Roland: Bevezetés a történetek strukturális elemzésébe. (Ford. Simonffy Zsuzsa). In: Bókay, Antal/Vilcsek, Béla (szerk.): A modern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény. Budapest: Osiris 1998, 528-542.

·   Barthes, Roland: A szerző halála. In: Uő.: A szöveg öröme. (Ford. Babarczy Eszter, Kovács Sándor, Mihancsik Zsófia, Romhányi Török Gábor). Budapest: Osiris 1998, 50-55.

  • Bárdos, László/Szabó, B. István/Vasy, Géza: Irodalmi fogalmak kisszótára. Budapest: Korona 1996.
  • Beetz, Manfred: Rhetorische Logik. Prämissen der deutschen Lyrik im Übergang vom 17. zum 18. Jahrhundert. Tübingen: Niemeyer 1980.

·        Bernard, Jeff/Grzybek, Peter/Withalm, Gloria: Modellierungen von Geschichte und Kultur. Vor- und Grundüberlegungen. In: Uők. (szerk.): Modellierungen von Geschichte und Kultur. Wien: Österreichische Gesellschaft für Semiotik 2000. I. kötet, 13-27.

·        Bernáth, Árpád: Irodalmi művek értelmezésének kérdéséhez. In: Irodalomtörténeti Közlemények 2 (1970), 213-221.

·        Bernáth, Árpád: Építőkövek. A lehetséges világok poétikájához. Szeged: Ictus Kiadó/JATE Irodalomelméleti Csoport 1998.

·        Bernáth, Árpád: A motívum-struktúra és az embléma-struktúra kérdéséről. In: Hankiss Elemér (szerk.): Formateremtő elvek a költői műalkotásban. Budapest: Akadémiai Kiadó 1971, 439-468.

·        Bernáth, Árpád: Az elbeszélés vizsgálatának kérdései. In: Literatura (Budapest) 2 (1980), 205-211. Újra közölve in: Építőkövek a lehetséges világok poétikájához. Szeged: Ictus és JATE Irodalomelmélet Csoport, 1998.

·        Bernáth, Árpád/Csúri, Károly: Zur Theorie literarisch relevanter Wiederholungstypen in narrativen Strukturen. In: Dressler, Wolfgang U./Meid, Wolfgang (szerk.): Proceedings of the twelfth International Congress of Linguists. Vienna, August 28.-September 2, 1977. Innsbruck: Institut für Sprachwissenschaft der Universität Innsbruck 1978, 643-646.

  • Bécsy, Tamás: A dráma lételméletéről. Budapest: Akadémiai Kiadó 1984.
  • Bécsy, Tamás: Mi a dráma? Budapest: Akadémiai Kiadó 1987.
  • Bécsy, Tamás: A drámamodellek és a mai dráma. Budapest/Pécs: Dialóg Campus 2001.

·        Bécsy, Tamás: Rítus és dráma. Budapest: Mécs László 1992.

·        Bieber, Margarete: The history of the Greek and Roman theater. Princeton, NJ: Princeton University Press 1971.

·        Bloom, Harold/de Man, Paul/Derrida, Jacques/Hartmann, Geoffrey/Miller, J. Hillis: Deconstruction and Criticism. New York: Continuum 1979.

  • Bogdal, Klaus-Michael (szerk.): Neue Literaturtheorien. Eine Einführung. Opladen: Westdeutscher Verlag 1990.
  • Bojtár, Endre: A szláv strukturalizmus az irodalomtudományban. Budapest: Akadémiai Kiadó 1978.
  • Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban. Budapest: Osiris 1997.
  • Booth, Wayne C.: The Rhetoric of Fiction. Chicago, IL/London: University of Chicago Press 1991.

·        Bremond, Claude: La logique des possibles narratifs. In: Communications 8 (1966), 60-76.

  • Bremond, Claude: La logique du récit. Paris: Seuil 1973.
  • Breuer, Dieter: Einführung in die pragmatische Texttheorie. München: Fink 1974.
  • Brinker, Klaus: Linguistische Textanalyse. Eine Einführung in Grundbegriffe und Methoden. Berlin: Erich Schmidt 21988.

·        Broich, Ulrich: Zur Einzeltextreferenz. In: Broich, Ulrich/Pfister, Manfred (szerk.): Intertextualität. Formen, Funktionen, anglistische Fallstudien. Tübingen: Niemeyer 1985, 48-52.

  • Broich, Ulrich/Pfister, Manfred (szerk.): Intertextualität. Formen, Funktionen, anglistische Fallstudien. Tübingen: Niemeyer 1985.
  • Brooker, Peter/Widdowson, Peter (szerk.): A Practical Reader in Contemporary Literary Theory. London et al.: Prentice Hall et al. 1996.
  • Bruner, Jerome: Actual Minds, Possible Worlds. Cambridge: Harvard University Press 1986.
  • Bruner, Jerome: A gondolkodás két formája. (Ford. Ülkei Zoltán). In: László, János/Thomka, Beáta (szerk.): Narratívák 5. Narratív pszichológia. Budapest: Kijárat Kiadó 2001, 27-57.
  • Brunner, Horst/Moritz, Rainer (szerk.): Literaturwissenschaftliches Lexikon. Grundbegriffe der Germanistik. Berlin: Erich Schmidt Verlag 1997.
  • Carey, Gary/Snodgrass, Mary Ellen: A Multicultural Dictionary of Literary Terms. Jefferson, NC et al.: McFarland 1999.
  • Chafe, Wallace: Some things that narratives tell us about the mind. In: Britton, Bruce K./Pellegrini, Anthony D. (szerk.): Narrative thought and narrative language. Hillsdale, N.J.: Erlbam 1990, 79-98.
  • Chatman, Seymour: Coming to Terms. The Rhetoric of Narrative in Fiction and Film. Ithaca: Cornell University Press 1990.

·        Chatman, Seymour: Story and Discourse: Narrative Structure in Fiction and Film. London: Cornell University Press 1990.

  • Christie, Agatha: A rodoszi háromszög. (Ford. Kada Júlia). In: Christie, Agatha: Gyilkosság a csendes házban. Budapest: Magyar Könyvklub 1996, 219-249.
  • Clayton, Jay/Rothstein, Eric (szerk.): Influence and Intertextuality in Literary History. Madison: University of Visconsin Press 1991.

·        Cohn, Dorrith C.: Transparent Minds. Narrative Modes for Presenting Consciousness in Fiction. Princeton, NJ: Princeton University Press 1983.

·        Coyle, Martin et al. (szerk.): Encyclopaedia of Literature and Criticism. London: Routledge/Detroit, MI: Gale Research 1991.

·        Csúri, Károly: Zur semantischen Struktur eines Gryphius-Sonetts. In: Bernáth, Árpád/Csúri, Károly/Kanyó, Zoltán: Texttheorie und Interpretation. Untersuchungen zu Gryphius, Borchert und Böll. Kronberg: Scriptor 1975, 129-174.

  • Csúri, Károly: Mögliche Welten, Kohärenztheorie der Wahrheit und literarische Erklärung. In: Sebe-Madácsy, Piroska/Gaál, Márta/Bessière, Jean (szerk.): Nouvelles tendances en littérature comparée – Neue Tendenzen in der Komparatistik. Szeged: JGYTF Kiadó 1990, 115-121.
  • Culler, Jonathan: Ferdinand de Saussure. Baltimore: Penguin Books 1976.
  • Culler, Jonathan: Literary Theory. A Very Short Introduction. Oxford et al.: Oxford University Press 1997.
  • Culler, Jonathan: Dekonstrukció. Elmélet és kritika a strukturalizmus után (Ford. Módos Magdolna). Budapest: Osiris 1997.
  • Curtius, Ernst Robert: Europäische Literatur und lateinisches Mittelalter. Tübingen/Basel: Francke 111993.
  • Dällenbach, Lucien: Intertextus és autotextus. (Ford. Bónus Tibor). In: Helikon 42 (1996): 1-2. 51-66.
  • Darby, David: Form and Context: An Essay in the History of Narratology. In: Poetics Today 22 (2001): 4. 829-852.
  • de Man, Paul: Allegories of Reading. Figural Language in Rousseau, Rilke and Proust. New Haven: Yale University Press 1979.
  • de Man, Paul: Az olvasás allegóriái (Ford. Fogarasi György). Szeged: Ictus Kiadó 1999. (deKON-KÖNYVek, 17.)
  • de Man, Paul: Esztétikai ideológia (Ford. Katona Gábor). Budapest: Janus/Osiris 2000.
  • Deely, John: Basics of Semiotics. Bloomington/Indianapolis: Indiana University Press 1990.

·        Derrida, Jacques: Die Struktur, das Zeichen und das Spiel im Diskurs der Wissenschaften vom Menschen. In: Engelmann, Peter (szerk.): Postmoderne und Dekonstruktion. Texte französischer Philosophen der Gegenwart. Stuttgart: Reclam 1993, 114-139.

  • Derrida, Jacques: Grammatológia. Első rész. Szombathely et al.: Életünk-Magyar Műhely 1991.
  • Derrida, Jacques: De la grammatologie. Paris: Minuit 1997.
  • Derrida, Jacques: L’écriture et la différence. Paris: Seuil 1997.
  • van Dijk, Teun A.: Some Aspects of Text Grammars. The Hague/Paris: Mouton 1972.
  • van Dijk, Teun A.: Textwissenschaft. Tübingen: Niemeyer 1980.
  • Dilthey, Wilhelm: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Budapest: Gondolat 1974.
  • Dilthey, Wilhelm: Gesammelte Schriften. Bd. 2. Stuttgart: Teubner 1957.
  • Dobos, István: Az elbeszélés elméleti kérdései. Narratológiai vázlat. In. Uő.: Az irodalomértés formái. Debrecen: Csokonai 2002, 119-134.
  • Doležel, Lubomir: Possible Worlds and Literary Fictions. In: Sture, Allén (szerk.): Possible Worlds in Humanities, Arts and Sciences. Berlin/New York: de Gruyter 1989, 221-242.
  • Doležel, Lubomir: Heterocosmica. Fiction and Possible Worlds. Baltimore/London: The Johns Hopkins University Press 1998.
  • Dosztojevszkij, Fjodor: A félkegyelmű. (Ford. Makai Imre). Budapest: Európa 1972.
  • Dubois, Jacques et al.: Rhétorique Générale. Paris: Seuil 1970.
  • Eagleton, Terry: Literary Theory. An Introduction. Minneapolis: University of Minnesota Press 1983.
  • Eicher, Thomas/Wiemann, Volker: Arbeitsbuch Literaturwissenschaft. Paderborn: Schöningh 21997.
  • Eco, Umberto: Zeichen. Einführung in einen Begriff und seine Geschichte. Frankfurt/M.: Suhrkamp 1977.
  • Eco, Umberto: Lector in fabula. Die Mitarbeit der Interpretation in erzählenden Texten. München: Deutscher Taschenbuch Verlag 1990.
  • Eco, Umberto: Six walks in the fictional woods. Cambridge/Mass.-London: Harvard University Press 1993.
  • Elwert, Wilhelm Theodor: Italienische Metrik. München: Hueber 1968.
  • Elwert, Wilhelm Theodor: Französische Metrik. München: Hueber 31970.

·        Falus, Róbert: Az antik világ irodalmai. Budapest: Gondolat 1980.

  • Fietz, Lothar: Strukturalismus. Eine Einführung. Tübingen: Narr 31998.

·        Fischer-Lichte, Erika: Semiotik des Theaters 1-3. Tübingen: Narr 1988.

  • Fischer-Lichte, Erika: Geschichte des Dramas 1-2. Tübingen: Francke 1990.
  • Fischer-Lichte, Erika: Kurze Geschichte des deutschen Theaters. Tübingen/Basel: Francke 1993.
  • Fischer-Lichte, Erika: Diskurse des Theatralen. Tübingen/Basel: Francke 2005.
  • Fontanier, Pierre: Les figures du discours. Ed. Gérard Genette. Paris: Flammarion 1977.
  • Fischer, Ludwig: Gebundene Rede. Dichtung und Rhetorik in der literarischen Theorie des Barock in Deutschland. Tübingen: Niemeyer 1968. (Studien zur deutschen Literatur, Bd. 10).
  • Flaubert, Gustav: Bovaryné. (Ford. Gyergyai Albert). Budapest: Európa 1981.

·   Foucault, Michel: Mi a szerző? (Ford. Erős Ferenc és Kicsák Lóránt). In: Uő.: Nyelv a végtelenhez. Debrecen: Latin betűk 2000, 119-145.

  • Freud, Sigmund: Álomfejtés. Budapest: Helikon 1985.
  • Freud, Sigmund: Bevezetés a pszichoanalízisbe. Budapest: Gondolat 1986.
  • Fuhrmann, Manfred: Die antike Rhetorik. Eine Einführung. München/Zürich: Artemis Verlag 1990.
  • Fumaroli, Marc: L’Age de l’éloquence: Rhétorique et „res literaria” de la Renaissance au seuil de l’époque classique. Genf: Droz 1980.
  • Gadamer, Hans-Georg: Igazság és módszer. Budapest: Gondolat 1984.
  • Gadamer, Hans-Georg. Wahrheit und Methode. Grundzüge einer philosophischen Hermeneutik. Tübingen: Mohr 31972.
  • Gelfert, Hans-Dieter: Wie interpretiert man eine Novelle und eine Kurzgeschichte? Stuttgart: Reclam 1995.
  • Gelfert, Hans-Dieter: Wie interpretiert man einen Roman? Stuttgart: Reclam 1996.
  • Genette, Gérard: Frontières du récit. In: Communications 8 (1966), 152-163.
  • Genette, Gérard: Figures I. Paris: Seuil 1966.
  • Genette, Gérard: Figures II. Paris: Seuil 1969.
  • Genette, Gérard: Figures III. Paris: Seuil 1972.
  • Genette, Gérard: Introduction à l’architexte. Paris: Seuil 1979.

·   Genette, Gérard: Palimpsestes. La littérature au second degré. Paris: Seuil 1982.

  • Genette, Gérard: Nouveau discours du récit. Paris: Seuil 1983.
  • Genette, Gérard: Fiction et diction. Paris: Seuil 1991.
  • Genette, Gérard: Die Erzählung. München: Fink 1994.
  • Genette, Gérard: Transztextualitás. (Ford. Burján Mónika). In: Helikon 42 (1996): 1-2. 82-90.

·        Goethe, Johann Wolfgang von: Válogatott művek. Szépprózai művek. Vonzások és választások. (Ford. Vas István). Budapest: Európa 1983.

  • Goethe, Johann Wolfgang: Az ifjú Werther szenvedései. (Ford. Bor Ambrus). Budapest: Európa 1995.
  • Greimas, Algirdas Julien: Éléments pour une théorie de l’interprétation du récit mythique. In: Communications 8 (1996), 28-59.
  • Greimas, Algirdas Julien: Sémantique structurale. Paris: Seuil 1966.
  • Grünzweig, Walter/Solbach, Andreas (szerk.): Grenzüberschreitungen: Narratologie im Kontext/Transcending Boundaries: Narratology in Context. Tübingen: Narr 1999.
  • Hamburger, Käte: Die Logik der Dichtung. Stuttgart: Ernst Klett 21968.

·        Hankiss, Elemér: A népdaltól az abszurd drámáig. Budapest: Magvető 1969.

  • Harris, Wendel V.: Dictionary of Concepts in Literary Criticism and Theory. New York, NY et al.: Greenwood 1992.
  • Hawthorn, Jeremy (szerk.): A Glossary of Contemporary Literary Theory. London: Arnold 1992.
  • Hawthorn, Jeremy (szerk.): Grundbegriffe moderner Literaturtheorie. Ein Handbuch. Tübingen et al.: Francke 1994.

·        Hegel, Georg Wilhelm Friedrich: Esztétikai előadások III. Budapest: Akadémiai Kiadó 1980.

  • Heidegger, Martin: Lét és idő (Ford. Vajda Mihály, Angyalosi Gergely, Bacsó Béla, Kardos András, Orosz István). Budapest: Gondolat 1989.
  • Heidegger, Martin: Einführung in die Metaphysik. Tübingen: Niemeyer 1987.

·   Heidegger, Martin: A műalkotás eredete (Ford. Bacsó Béla). Budapest: Európa 1988.

·   Helbig, Jörg: Intertextualität und Markierung. Heidelberg: Universitätsverlag C. Winter 1996.

  • Hempfer, Klaus: Gattungstheorie. Information und Synthese. München: Fink 1973.
  • Herman, David (szerk.): Narratologies. New Perspectives on Narrative Analysis. Columbus, Ohio: Ohio State University Press 1999.

·   Herwig, Henriette: Literaturwissenschaftliche Intertextualitätsforschung im Spannungsfeld konkurrierender Intertextualitätsbegriffe. In: Zeitschrift für Semiotik 24 (2002), 2-3, 163-176.

·   Hess-Lüttich, Ernest W. B./Posner, Roland (szerk.): Code-Wechsel. Texte im Medienvergleich. Opladen: Westdeutscher Verlag 1990.

·        Hoesterey, Ingeborg: Verschlungene Schriftzeichen. Intertextualität von Literatur und Kunst in der Moderne/Postmoderne. Frankfurt/M.: Athenäum 1988.

  • Holland, Norman N.: The Dynamics of Literary Response. New York: Oxford University Press 1968.

·   Holthuis, Susanne: Intertextualität. Aspekte einer rezeptionsorientierten Konzeption. Tübingen: Stauffenburg Verlag 1993. (Stauffenburg Colloquium, 28).

  • Hont, Ferenc (főszerk.): A színház világtörténete. Budapest: Gondolat 1986.
  • Horányi, Özséb/Szépe, György (szerk.): A jel tudománya. Budapest: Gondolat 1975.
  • Horner, Winifred Bryen (szerk.): The Present State of Scholarship in Historical and Contemporary Rhetoric. Columbia, Mo./London: University of Missouri Press 1983.
  • Ingarden, Roman: Az irodalmi műalkotás. Budapest: Gondolat 1977.
  • Iser, Wolfgang: Der implizite Leser. München: Fink 1972.
  • Iser, Wolfgang: Der Akt des Lesens. Theorie ästhetischer Wirkung. München: Fink 1976.
  • Jakobson, Roman: Hang – Jel – Vers. Budapest: Gondolat 1969.
  • Jakobson, Roman: Linguistik und Poetik. In: Ihwe, Jens (szerk.): Literaturwissenschaft und Linguistik. Ergebnisse und Perspektiven. Frankfurt/M.: Athenäum 1971, 142-178.
  • Jakobson, Roman: A költészet grammatikája. (Ford. Albert Sándor). Budapest: Gondolat 1982.
  • Jannidis, Fotis: Figur und Person. Beitrag zu einer historischen Narratologie. Berlin/New York: de Gruyter 2004.
  • Jannidis, Fotis: Zur Erzähltheorie der Figur. Alte Probleme und neue Lösungen. In: Der Deutschunterricht 2 (2005), 19-29.
  • Jauß, Hans Robert: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika. Irodalomelméleti tanulmányok. (Válogatta és az utószót írta Kulcsár Szabó Zoltán). Budapest: Osiris 1997.
  • Jauß, Hans Robert: Irodalomtörténet mint az irodalomtudomány provokációja. (Ford. Bernáth Csilla). In: Uő.: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika. Irodalomelméleti tanulmányok. (Válogatta és az utószót írta Kulcsár Szabó Zoltán). Budapest: Osiris 1997, 36-84.
  • Jauß, Hans Robert: Ästhetische Erfahrung und literarische Hermeneutik. Frankfurt/M.: Suhrkamp 1982.

·        Jákfalvi, Magdolna: Alak, figura, perszonázs. Budapest: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet 2001.

  • Jefferson, Ann/Robey, David (szerk.): Bevezetés a modern irodalomelméletbe. Összehasonlító áttekintés. Budapest: Osiris 1995.
  • Jeßing, Benedikt/Köhnen, Ralph: Einführung in die neuere deutsche Literaturwissenschaft. Stuttgart/Weimar: Metzler 2003.
  • Joyce, James: Ellenfelek. (Ford. Papp Zoltán). In: Ellenfelek. Angol elbeszélők a két világháború között. (Válogatta Géher István). Budapest: Európa 1982.

·        Kallisztov, Dmitrij Pavlovič: Az antik színház. (Ford. Bárány György, a szövegközi idézeteket Arany János et al. ford.). Budapest: Gondolat 1983.

  • Kanyó, Zoltán: Beszédmód, műnem, műfaj. In: Helikon 19 (1973): 1, 39-51.
  • Kanyó, Zoltán: Narrativik und mögliche Welten. In: Csúri Károly (szerk.): Literary Semantics and Possible Worlds – Literatursemantik und mögliche Welten. Szeged: JATE 1980 (Studia Poetica, 2), 17-22.
  • Kanyó, Zoltán: Die Verwendung der Semiotik der “möglichen Welten” in der Analyse literarischer narrativer Texte. In: Csúri Károly (szerk.): Literary Semantics and Possible Worlds – Literatursemantik und mögliche Welten. Szeged: JATE 1980 (Studia Poetica 2), 23-31.

·        Kapitány, Ágnes/Kapitány, Gábor (szerk.): ”Jelbeszéd az életünk”. A szimbolizáció története és kutatásának módszerei. Budapest: Osiris 1995.

  • Kayser, Wolfgang: Das sprachliche Kunstwerk. Eine Einführung in die Literaturwissenschaft. Tübingen et al.: Francke 201992.
  • Kayser Wolfgang: Geschichte des deutschen Verses. Zehn Vorlesungen für Hörer aller Fakultäten. Bern/München: Francke 1960.
  • Kelemen, János: A nyelvfilozófia kérdései. Budapest: Kossuth/Akadémiai Kiadó 1977.

·        Kerényi, Károly: Az égei ünnep. Budapest: Kráter Műhely Egyesület 1995.

·        Kindermann, Heinz: Theatergeschichte Europas I. Salzburg: Müller 1966.

·        Kiss, Gabriella: (Ön)kritikus állapot. Az előadáselemzés szemiotikai módszerének vizsgálata. Budapest: Orpheusz Kiadó/Veszprémi Egyetemi Kiadó 2001.

·        Klotz, Volker: Geschlossene und offene Form im Drama. München: Carl        Hanser 1999.

  • Knörrich, Otto (szerk.): Formen der Literatur in Einzeldarstellungen. Stuttgart: Kröner 21991.
  • Koch, Hans-Albrecht: Neuere deutsche Literaturwisenschaft. Eine praxisorientierte Einführung für Anfänger. Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft 1997.
  • Kreiswirth, Martin: Trusting the Tale: The Narrativist Turn in the Human Sciences. In: New Literary History 23 (1992), 629-657.
  • Kreiswirth, Martin: Merely Telling Stories? Narrative and Knowledge in the Human Sciences. In: Poetics Today 21 (2000): 2. 293-318.

·   Kristeva, Julia: Bakhtine, le mot, le dialogue et le roman. In: Critique 23 (1967), 438-465.

·   Kristeva, Julia: Recherches pour une sémanalyse. Paris: Seuil 1969.

·        Kristeva, Julia: Narration et transformation. In: Semiotica 1 (1969), 422-488.

·        Kristeva, Julia: Le texte du roman. The Hague-Paris: Mouton 1970.

  • Kulcsár Szabó, Ernő: Műalkotás-szöveg-hatás. Budapest: Magvető 1987.
  • Kulcsár Szabó, Ernő: Történetiség, megértés, irodalom. Budapest: Universitas 1995.
  • Kulcsár Szabó, Ernő: Irodalom és hermeneutika. Budapest: Akadémiai Kiadó 2000.
  • Küper, Christoph: Sprache und Metrum. Semiotik und Linguistik des Verses. Tübingen: Niemeyer 1988.

·   Lachmann, Renate: Intertextualität als Sinnkonstitution. Andrej Belyjs „Petersburg” und die „fremden” Texte. In: Poetica 15 (1983), 66-107.

·   Lachmann, Renate: Gedächtnis und Literatur. Intertextualität in der russischen Moderne. Frankfurt/M.: Suhrkamp 1990.

·   Lachmann, Renate: Kultursemiotischer Prospekt. In: Haverkamp, Anselm/Lachmann, Renate (szerk.): Memoria – Vergessen und Erinnern. München: Fink 1993. (Poetik und Hermeneutik, 15), XVII-XXX.

  • Laclos, Choderlos de: Veszedelmes viszonyok. (Ford. Örkény István). Budapest: Magvető 2002.
  • Lämmert, Eberhard: Bauformen des Erzählens. Stuttgart: Metzler 81993.

·  Lausberg, Heinrich: Elemente der literarischen Rhetorik. Ismaning: Hueber 101990.

·  Lausberg, Heinrich: Handbuch der literarischen Rhetorik. Eine Grundlegung der Literaturwissenschaft. Stuttgart: Steiner 31990.

·   Laußmann, Sabine: Das Gespräch der Zeichen. Studien zur Intertextualität im Werk E. T. A. Hoffmanns. München: tuduv-Verl.-Gesellschaft 1992.

  • Leibfried, Erwin: Literarische Hermeneutik. Eine Einführung in ihre Geschichte und Probleme. Tübingen: Narr 1980.
  • Lévi-Strauss, Claude: Structurale Anthropology. Harmondsworth: Penguin 1968.
  • Lévi-Strauss, Claude: A mítoszok struktúrája. (Ford. Miklós Pál). In: Hankiss Elemér (szerk.): A strukturalizmus I-II. Budapest: Európa 1971. I. kötet, 134-148.
  • Lewis, David: Possible Worlds. In: Loux, Michael J. (szerk.): The Possible and the Actual: Readings in the Metaphysics of Modality. Ithaca/London: Cornell University Press 1979.

·   Link, Jürgen: Literatursoziologisches Propädeutikum. München: Fink 1980.

·   Lotman, Jurij M.: A szöveg mint értelemgeneráló rendszer. (Ford. Szitár Katalin). In: Uő.: Kultúra és intellektus. Budapest: Argumentum/ELTE 2002.

  • Lotman, Jurij M.: Kultúra és információ. (Ford. Lengyel Zsolt). In: Uő.: Szöveg, modell, típus. Budapest: Gondolat 1973, 269-280.
  • Lotman, Jurij M.: Die Struktur literarischer Texte. München: Fink 41993.
  • Lyotard, Jean-François: La condition postmoderne. Paris: Les Szerkitions du Minuit 1979.
  • Lyotard, Jean-François: A posztmodern állapot. (Ford. Bujalos István, Orosz László). In: A posztmodern állapot. Jürgen Habermas, Jean-François Lyotard, Richard Rorty tanulmányai. Budapest: Századvég Kiadó 1993, 7-145.
  • Lukács, György: A történelmi regény. Budapest: Magvető 1977.
  • Lukács, György: A társadalmi lét ontológiájáról. I-III. Budapest: Akadémiai Kiadó 1976.

·        Lukács, György: A modern dráma fejlődésének története. Budapest: Magvető 1978.

  • Lyons, John: Semantik. Bd. I-II. München: Beck 1980.
  • Maár, Judit: A fantasztikus irodalom. Budapest: Osiris 2001.

·  Mai, Hans-Peter: Bypassing Intertextuality. Hermeneutics, Textual Practice, Hypertext. In: Heinrich F. Plett (szerk.): Intertextuality. Berlin/New York: de Gruyter 1991, 30-59.

  • Mann, Thomas: Egy szélhámos vallomásai. (Ford. Lányi Viktor). Bukarest: Kriterion 1973.
  • Mann, Thomas: A Varázshegy. (Ford. Szőllősy Klára). Budapest: Európa 1974.
  • Mann, Thomas: Halál Velencében. (Ford. Lányi Viktor). In: Mann, Thomas: Úr és kutya. Budapest: Kiadó 1980.
  • Mann, Thomas: A Buddenbrook ház. (Ford. Lányi Viktor). Budapest: Európa 1981.

·   Martinez, Matias: Dialogizität, Intertextualität, Gedächtnis. In: Arnold, Heinz Ludwig/Detering, Heinrich (szerk.): Grundzüge der Literaturwissenschaft. München: Deutscher Taschenbuch Verlag 1996, 430-445.

·   Martinez, Matias: Autorschaft und Intertextualität. In: Jannidis, Fotis/Lauer, Gerhard/Martinez, Matias/Winko, Simone (szerk.): Rückkehr des Autors. Zur Erneuerung eines umstrittenen Begriffs. Tübingen: Niemeyer 1999, 465-479.

  • Martinez, Matias/Scheffel, Michael: Einführung in die Erzähltheorie. München: Beck 1999.

·   Meyer, Herman: Das Zitat in der Erzählkunst. Zur Geschichte und Poetik des europäischen Romans. Frankfurt/M.: Fischer 1988.

·        Mihályi, Gábor: A klasszikus görög dráma múlt és jelen ütközésében. Budapest: Akadémiai Kiadó 1987.

  • Müller, Günther: Erzählzeit und erzählte Zeit. In: Festschrift für Paul Kluckhorn. Tübingen 1948.

·  Müller, Wolfgang G.: Topik des Stilbegriffs: Zur Geschichte des Stilverständnisses von der Antike bis zur Gegenwart. Impulse der Forschung, 34. Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft 1981.

  • Nádas, Péter: Párhuzamos történetek. A néma tartomány. Pécs: Jelenkor 2005.

·        Nietzsche, Friedrich: A tragédia születése. Budapest: Európa 1986.

  • Nünning, Ansgar (szerk.): Grundbegriffe der Literaturtheorie. Stuttgart: Metzler 2004.
  • Nünning, Ansgar: Towards a Cultural and Historical Narratology: A Survey of Diachronic Approaches, Concepts, and Research Projects. In: Reitz, Bernhard/Rieuwerts, Sigrid (szerk.) Anglistentag 1999 Mainz. Proceedings. Trier: WVT Wissenschaftlicher Verlag 2000, 345-373.
  • Nünning, Ansgar (szerk.): Literaturwissenschaftliche Theorien, Modelle und Methoden. Eine Einführung. Trier: Wissenschaftlicher Verlag Trier 1998.
  • Nünning, Vera/Nünning, Ansgar (szerk.): Neue Ansätze in der Erzähltheorie. Trier: Wissenschaftlicher Verlag Trier 2002.
  • Orosz, Magdolna: Intertextualität in der Textanalyse. Wien: ISSS 1997. (S-Addenda)
  • Orosz, Magdolna: „Az elbeszélés fonala”. Narráció, intertextualitás, intermedialitás. Budapest: Gondolat 2003.
  • Palmer, Richard E.: Hermeneutics. Evanston: Northwestern University Press 1969.

·        Pekar, Thomas: Dekonstruktion. In: Historisches Wörterbuch der Rhetorik. Hg. von Gert Ueding. Tübingen: Niemeyer 1994, Bd. 2, Sp. 512-521.

·        Pfister, Manfred: Zur Systemreferenz. In: Broich, Ulrich/Pfister, Manfred (szerk.): Intertextualität. Formen, Funktionen, anglistische Fallstudien. Tübingen: Niemeyer 1985, 52-58.

  • Pfister, Manfred: Das Drama. Theorie und Analyse. München: Fink 1994.

·  Plett, Heinrich F.: Einführung in die rhetorische Textanalyse. Hamburg: Buske 81991.

·  Plett, Heinrich Franz. (szerk.): Intertextuality. Research in Text Theory/Untersuchungen zur Texttheorie, 15. Berlin/New York: de Gruyter 1991.

  • Pollmann, Leo: Literaturwissenschaft und Methode. Frankfurt/M.: Athenäum Fischer Taschenbuch Verlag 21973.
  • Posner, Roland: Zitat und Zitieren von Äußerungen, Ausdrücken und Kodes. In: Zeitschrift für Semiotik 14 (1992): 1-2, 3-16.
  • Prince, Gerald: Narratology. The Form and Functioning of Narrative. Berlin/New York/Amsterdam: Mouton 1982.
  • Prince, Gerald: Narrative Pragmatics, Message, and Point. In: Poetics 12 (1983), 527-536.
  • Prince, Gerald: On Narratology: Criteria, Corpus, Context. In: Narrative 4 (1995): 3. 73-84.
  • Propp, Vlagyimir Jakovlevics: Исторические корни волшебной сказки. Leningrád 1945.
  • Propp, Vlagyimir Jakovlevics: A mese morfológiája. (Ford. Soproni András). Budapest: Gondolat 1975.
  • Proust, Marcel: Az eltűnt idő nyomában. (Ford. Gyergyai Albert). Budapest: Európa 1983.
  • Ransom, John Crow: The New Criticism. Westport: Greenwood Press 1941.
  • Saussure, Ferdinand de: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Budapest: Gondolat 1967.
  • Reallexikon der deutschen Literaturwissenschaft. Neubearbeitung des Reallexikons der deutschen Literaturgeschichte. Gemeinsam mit Georg Braungart, Klaus Grubmüller, Jan-Dirk Müller, Friedrich Vollhardt und Klaus Weimar, hrsg. von Harald Fricke. Bd. 1-3. Berlin/New York: de Gruyter: 1997, 2000, 2003.
  • Renner, Karl Nikolaus: Grenze und Ereignis. Weiterführende Überlegungen zum Ereigniskonzept von J. M. Lotman. In: Frank, Gustav/ Lukas, Wolfgang (szerk.): Norm – Grenze – Abweichung. Kultursemiotische Studien zu Literatur, Medien und Wirtschaft. Michael Titzmann zum 60. Geburtstag. Passau: Verlag Karl Stutz 2004, 357-381.
  • Rescher, Nicholas: A Theory of Possibility. A Constructivistic and Conceptualistic Account of Possible Individuals and Possible Worlds. Oxford: Basil Blackwell 1975.
  • Ricoeur, Paul: Temps et récit. I-II-III. Paris: Seuil 1985.
  • Ricoeur, Paul: Emlékezés – felejtés – történelem. (Ford. Rózsahegyi Edit). In: Narratívák 3. A kultúra narratívái. Budapest: Kijárat Kiadó 1999, 51-67.
  • Ronen, Ruth: Possible Worlds in Literary Theory. Cambridge: Cambridge University Press 1994.
  • Rühmkorf, Peter: agar agar – zaurzaurim. Zur Naturgeschichte des Reims und der menschlichen Anklangsnerven. Reinbek b. Hamburg: Rowohlt 1981.
  • Ryan, Marie-Laure: Possible Worlds and Accessibility Relations: A Semantic Typology of Fiction. In: Poetics Today 12 (1991): 3.
  • Ryan, Marie-Laure: Possible worlds, artificial intelligence, and narrative theory. Bloomington: Indiana University Press 1991.
  • Sartre, Jean-Paul: Az undor. (Ford. Réz Pál). Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó 1981.

·  Schanze, Helmut (szerk.): Rhetorik. Beiträge zu ihrer Geschichte in Deutschland vom 16.-20. Jahrhundert. Frankfurt/M.: Athenaion 1974.

  • Schlawe, Fritz: Neudeutsche Metrik. Stuttgart: J. B. Metzlerische Buchgesellschaft 1972. (Sammlung Metzler; 112, Realien zur Literatur, Abt. E.: Poetik).
  • Schleiermacher, Friedrich Daniel Ernst: Hermeneutik (1799). Szerk.: Heinz Kimmerle. Heidelberg: Winter 21974.
  • Schmid, Wolf/Stempel, Wolf-Dietrich (szerk.): Dialog der Texte. Hamburger Kolloquium zur Intertextualität. Wien: Wiener Slawistischer Almanach 1983. (Sonderband 11).
  • Schneider, Jost: Einführung in die moderne Literaturwissenschaft. Bielefeld: Aisthesis 2000.
  • Schönau, Walter/Pfeiffer, Joachim: Einführung in die germanistische Literaturwissenschaft. Stuttgart/Weimar: Metzler 22003.
  • Scolnicov, Hanna/Holland, Peter (szerk.): Reading Plays, Interpretation and Reception. Cambridge et al.: Cambridge University Press 1991.
  • Searle, John R.: The Logical Status of Fictional Discourse. New Literary History 6/2 (1975), 319-332.
  • Sebeok, Thomas A.: Theorie und Geschichte der Semiotik. Reinbek b. Hamburg: Rowohlt 1979.
  • Sebeok, Thomas A.: Signs. An Introduction to Semiotics. Toronto/Buffalo: University of Toronto Press 1994.
  • Snell, Bruno: Griechische Metrik. Göttingen: Vandhoeck & Ruprecht 41982.
  • Sowinski, Bernhard: Deutsche Stilistik. Beobachtungen zur Sprachverwendung und Sprachgestaltung im Deutschen. Frankfurt/M.: Fischer Taschenbuch Verlag 1973.
  • Spence, Donald P.: Narrative Truth and Historical Truth. Meaning and Interpretation in Psychoanalysis. New York: Norton 1982.
  • Spence, Donald P.: Az elbeszélő hagyomány. (Ford. Dorn Krisztina). In: László, János/Thomka, Beáta (szerk.): Narratívák 5. Narratív pszichológia. Budapest: Kijárat Kiadó 2001, 121-129.

·        Szondi, Péter: A modern dráma elmélete. Budapest: Gondolat 1979.

  • Staiger, Emil: Die Kunst der Interpretation. Studien zur deutschen Literaturgeschichte. Zürich: Atlantis 1963.
  • Stanzel, Franz K.: Theorie des Erzählens. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht 1995.
  • Stempel, Wolf-Dieter (szerk.): Texte der russischen Formalisten. Deutsch und russisch. Bd. 2.: Texte zur Theorie des Verses und der poetischen Sprache. München: Fink 1972. (Theorie und Geschichte der Litertur und der schönen Künste, 6,2).

·   Stierle, Karlheinz/Warning, Rainer (szerk.): Das Gespräch. München: Fink 1984.

  • Stierle, Karlheinz: Gibt es eine poetische Sprache? In: Poetica 14 (1982), 270-278.

·   Stocker, Peter: Theorie der intertextuellen Lektüre. Modelle und Fallstudien. Paderborn: Schöningh 1998.

  • Striedter, Jurij (szerk.): Russischer Formalismus. Texte zur allgemeinen Literaturtheorie und zur Theorie der Prosa. München: Fink 41988.

·  Suhami, Henry: Les figures de style. Paris: Presses Universitaires de France 21983.

·        Szabó, Árpád: Szophoklész tragédiái. Budapest: Gondolat 1985.

·        Szerdahelyi, István: Irodalomelméletről mindenkinek. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó 1996.

  • Szerdahelyi, István: Irodalomelméleti kisenciklopédia. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó 1995.
  • Tanzer, Anke: Einführung in die germanistische Literaturwissenschaft. Berlin et al.: Langenscheidt 2004.
  • Taylor, Charles: Sources of the Self. The Making of Modern Identity. Cambridge: Harvard University Press 1989.
  • Thomka, Beáta: Narrativitás a kultúrában. In: Fried, István/Kürtösi, Katalin (szerk.): A kultúraköziség dilemmái. Interkulturális tanulmányok Vajda György Mihály 85. születésnapjának megünneplésére. Szeged: JATE 1999, 35-48.
  • Tinanyov, Jurij: Az irodalmi tény. Budapest: Gondolat 1981.

·        Tischner, József: A dráma filozófiája. Budapest: Európa 2000.

  • Titzmann, Michael: Strukturale Textanalyse. Theorie und Praxis: Interpretation. München: Fink 21989.
  • Todorov, Tzvetan: Introduction à la littérature fantastique. Paris: Seuil 1970.
  • Todorov, Tzvetan: Les catégories du récit littéraire. In: Communications 8 (1966), 125-151.
  • Todorov, Tzvetan: La grammaire du Décaméron. Paris: Seuil 1969.

·   Todorov, Tzvetan: Introduction à la littérature fantastique. Paris: Seuil 1970.

·   Todorov, Tzvetan: Bevezetés a fantasztikus irodalomba (Ford. Gelléri Gábor) Budapest: Napvilág Kiadó 2002.

  • Ubersfeld, Anne: Lire le Théatre. Paris: Editions sociales 1977.

·  Ueding, Gert/Steinbrink, Bernhard: Grundriß der Rhetorik: Geschichte, Technik, Methode. Stuttgart: Metzler 42005.

·  Vickers, Brian: In Defence of Rhetoric. Oxford: Clarendon Press 1988.

·  Vickers, Brian: Classical Rhetoric in English Poetry: with a new preface and annotated bibliography. Carbondale: Southern Illionis University Press 21989.

  • Világirodalmi lexikon. Budapest: Akadémia Kiadó 1984.

·  Vígh Árpád: Retorika és történelem. Budapest: Gondolat 1981.

  • Voigt, Vilmos: Bevezetés a szemiotikába. Budapest: Gondolat 1977.
  • Vogt, Jochen: Einladung zur Lieraturwissenschaft. München: Fink 32002.
  • Wagenknecht, Christian: Weckherlin und Opitz. Zur Metrik der deutschen Renaissancenpoesie. München: Beck 1971.
  • Wagenknecht, Christian: Deutsche Metrik. Eine historische Einführung. München: Beck 31993.
  • Walther, Elisabeth: Allgemeine Zeichenlehre. Einführung in die Grundlagen der Semiotik. Stuttgart: Deutsche Verlags-Anstalt 1979.
  • Walther, Elisabeth: Zeichen. Aufsätze zur Semiotik. Weimar: Verlag und Datenbank für Geisteswissenschaften 2002.
  • Wellek, René/Warren, Austin: Az irodalom elmélete. (Ford. Szili József). Budapest: Gondolat 1972.
  • White, Hayden: A történelem terhe. (Ford. Berényi Gábor, Braun Róbert, Heil Tamás, John Éva). Budapest: Osiris 1997.
  • Wiegmann, Hermann: Geschichte der Poetik. Ein Abriß. Stuttgart: Metzler 1977.
  • Wilpert, Gero von: Sachwörterbuch der Literatur. Stuttgart: Kröner 51969.
  • Wolff, Gerhart (szerk.): Theorie und Praxis des Erzählens. Stuttgart: Reclam 1993.