|
|
|
für deutschsprachige navigation siehe untere navigationsleiste
|
Tematikus blokkok :: thematische BlöckeKöz-vetítésA sajtó önlegitimációjával, a regionális központok sajtóorgánumaival és a tudománynépszerűsítő technikákkal foglalkozó alfejezet találmányokat, kommunikációs technológiai fantáziákat, a sajtó és az ideologikum viszonyát tárgyaló cikkeket foglal magába. Az itt szereplő írások összeválogatásának elsődleges szempontja a publicisztikai önreflexiók és a hírközlés technológiai változásai közt föltételezhető összefüggések feltárása volt. A sajtó szerepkeresése mint erkölcsi/kulturális intézmény, a névtelenség, az önnön mediális dinamika, valamint a gyakorlati, terjesztési szempontok egyes vetületei kerülnek egy rubrikába azokkal az esszéisztikus, tanulmányba hajló írásokkal, amelyek egyfajta új vizualizációs technikát helyeznek kilátásba.
Vermittlung Das Unterkapitel, das sich mit der Selbstlegitimierung der Presse, den Presseorganen der regionalen Zentren und den Techniken der Wissenschaftspopularisierung auseinandersetzt, versammelt Artikel zu Kommunikations- und Technologiefantasien und zum Verhältnis der Presse zur Ideologie. Das wesentlichste Kriterium der Zusammenstellung der hier zu lesenden Texte bestand im Ziel, die vermeintlichen Zusammenhänge zwischen publizistischen Selbstreflexionen und den technologischen Veränderungen der Nachrichtenübertragung aufzudecken. Einzelne Aspekte der Rollensuche der Presse als moralischer/kultureller Institution sowie Aspekte der Anonymität, der medialen Eigendynamik und der Praxis der Verbreitung sind in dieser Rubrik gemeinsam mit jenen essayistischen, studienähnlichen Schriften zu lesen, die eine neue Visualisierungstechnik in Aussicht stellen. Die wichtigsten Fragestellungen des Unterkapitels:
Köz-művelődésA közművelődés intézményesült és távlati célként tételezett formáinak gyűjteményét kínálja ez az alfejezet, amely a szociálpolitika helyi és regionális vetületeit, a technológiai újítások és az oktatás viszonyát, olvasásszociológiai kérdéseket, a hagyományos intézményi formák átalakítást vizsgálja. Az egyes szövegekből az az átrendeződési folyamat rajzolódik ki, amely a tárgyalt korszak elején az egyéni, kisebb csoportoktól kiinduló kezdeményezésektől és a meglévő, nagyobb intézmények profiljának módosításától a munkásnevelés fórumainak elkülönüléséig vezet.
Bildung Dieses Unterkapitel wartet mit einer solchen Sammlung der institutionalisierten oder als Fernziel gesetzten Formen der allgemeinen Bildung auf, die sich mit Aspekten der lokalen und regionalen Sozialpolitik, dem Verhältnis der technologischen Neuerungen und der Bildung, den Fragen der Lesesoziologie, der Umwandlung von traditionellen institutionellen Formen auseinandersetzt. Aus den einzelnen Texten lässt sich jener Umordnungsprozess erkennen, der sich am Anfang der behandelten Epoche von bei den individuellen, kleineren Gruppen ansetzenden Initiativen und der Modifikation des Profils der bereits bestehenden, größeren Institutionen ausgeht und der zur Ausdifferenzierung der Foren für Arbeiterbildung überleitet. Die wichtigsten Fragestellungen des Unterkapitels:
Köz-képzeletA szépirodalmi igényeket támasztó (fél-)tudományos írások a napisajtó tárcarovatának közegén belül egyfelől követik a tudománynépszerűsítés és a kritika szakosodását, s mintegy antropomorfizáló olvasatát adják az új médiumok térnyerésének, másfelől anekdotikus, a szóbeliség hagyományait is hasznosító formákkal ellenpontozzák és szervezik nagyobb rendszerbe. Az itt olvasható anyag a már meghonosodott tömegmédiumok, hagyományos publicisztikai műfajok tudásközvetítő szerepének átformálódását követi nyomon: a technika és az utópia, a tömegesedés és a tudományos fantasztikum újszerű kihívásainak esszéisztikus és tárcaszerű feldolgozásait adják.
Fantasie Die mit literarischem Anspruch auftretenden (halb)wissenschaftliche Schriften im Medium des Feuilletons der Tagespresse folgen einerseits der Professionalisierung der Wissenschaftspopularisierung und der Kritik, und damit geben sie quasi anthropomorphisierende Lesart der Verbreitung neuer Medien, andererseits konterkarieren bzw. systematisieren sie diese mit anekdotischen, die oralen Traditionen einsetzenden Formen. Das hier zusammengestellte Material verfolgt die Spuren des im Bereich des Wissenstransfers nachvollziehbaren Rollenwandels von bereits eingebürgerten Massenmedien und von traditionellen publizistischen Gattungen: Sie bieten eine essayistische und feuilletonistische Lesart der neuen Herausforderungen der Technik und Utopie sowie der Massenhaftigkeit und der Science Fiction. Die wichtigsten Fragestellungen des Unterkapitels:
Köz-kezekA techné tér- és időbelisége, formafunkciója, valamint mítosza a korszakban eminensen a filozófiai és a művészettörténeti vizsgálódások tárgya. Az alfejezet e téma klasszikus, esszéisztikus, de már a tanulmány műfajához közelítő szövegeit kapcsolja össze műkritikai, szépirodalmi és a városi topográfiát tárgyaló tárcákkal. A magas és a népszerű művészet, a gép esztétikája, a technicizált művészet, a kézmű és a művészet viszonyának nyomvonalán mozgó szövegek alapvető beszédhelyzetét az jellemzi, hogy a művészeti közvetítés esztétikai és technikai kérdéseit szociológiai vetületeket feszegető vitairatként fogalmazzák meg.
Handwerk Die Raumzeitlichkeit der techné, ihre Formfunktion und ihr Mythos gehört zu einem der eminentesten Gegenständen der philosophischen und kunstgeschichtlichen Untersuchungen der Zeit. Das Unterkapitel verknüpft die klassischen, essayistischen, aber sich bereits der Gattung der Studie nahenden Texte mit kunstkritischen, belletristischen und die städtische Topographie ansprechenden Feuilletons. Die grundsätzliche Redeposition der Texte, die sich auf den Spuren der hohen und der populären Kunst, der Ästhetik der Maschine, der technisierten Kunst und des Verhältnisses des Handwerks zur Kunst bewegen, kann damit charakterisiert werden, dass die Schriften die ästhetischen und technischen Fragen der künstlerischen Vermittlung meistens in Form eines Pamphlets mit soziologischem Interesse ansprechen. Die wichtigsten Fragestellungen des Unterkapitels:
Köz-terekAz empirikus és virtuális terek, kommunikációs csatornák fogalmának kibővülése figyelhető meg a 19. század második felétől kezdve. A tudományos és kultúrapolitikailag lényeges közterek funkciójává válik egyfelől a tudomány informális, kevéssé rögzített, polemikus közvetítése, amely nem áll közvetlenül a tudományos intézmények és a hatalmi diskurzusok befolyása alatt, másfelől monolit, egyes tételekre lecsupaszított közegekről van szó, amelyek a domináns politikai-gazdasági érdekek meghosszabbításaiként értelmezhetők. A szövegek strukturális-tematikus gócpontja a nagyváros, a kultúra állandó metamorfózisainak, a technológiai átalakulásoknak és az ebből fakadó szociális változásoknak a színhelye.
Öffentliche Räume Seit der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts lässt sich eine Erweiterung der Begriffe von empirischen und virtuellen Räumen, von Kommunikationskanälen beobachten. Die wissenschaftlichen und die für die Kulturpolitik wesentlichen öffentlichen Räume erhalten die Funktion der informellen, weniger festgeschriebenen und polemischen Wissensvermittlung, die nicht unmittelbar von den wissenschaftlichen Institutionen und Machtdiskursen beeinflusst wird, andererseits handelt es sich um monolithische, auf einzelne Satzungen reduzierte Medien, die sich als Verlängerungen der dominanten politischen und wirtschaftlichen Interessen interpretieren lassen. Den strukturell-thematische Knotenpunkt der Texte stellt die Großstadt dar, diese Schauplatz der ständigen Metamorphosen der Kultur, der technologischen Wandlungen und der sich aus diesen ergebenden sozialen Veränderungen. Die wichtigsten Fragestellungen des Unterkapitels:
Köz-hangokA pletyka, a nagyvárosi információáramlás és a technikai hangrögzítés témája köré csoportosított szövegek a szóbeliség alakváltozásait követik nyomon. A szóbeli hagyományozódás és a sajtó intézményének kölcsönhatása, az ideológiatranszfer és a köztérhasználat viszonya, valamint a kulturális hálózatok kialakulása a nyilvánosság sajátos szegmenséről ad fölvilágosítást, ahol a tágabb technikai értelemben vett akusztikus médiák társadalmi használata, a hang individuális és a tömegességhez kapcsolódó vetületei érhetők tetten.
Öffentliche Stimmen Die Texte, die sich um das Thema des Gerüchts, der großstädtischen Informationsvermittlung und der technischen Tonaufnahme gruppieren, verfolgen die Umgestaltungen der Oralität. Die Wechselwirkungen zwischen der oralen Tradierung und der Institution der Presse, das Verhältnis des Ideologietransfers zur öffentlichen Raumnutzung, sowie die Herausbildung von kulturellen Netzwerken geben über ein spezifisches Segment der Öffentlichkeit Auskunft, wo sich der gesellschaftliche Gebrauch von akustischen Medien im weiten Sinne und die individuellen sowie die Massenhaftigkeit miteinbeziehenden Aspekte des Tons nachvollziehen lassen. Die wichtigsten Fragestellungen des Unterkapitels:
Köz-képekA nagyváros tereinek jelszerűségével foglalkozó alfejezet reklámról, utcaképekről, plakát- és kirakatművészetről szóló tárcákat gyűjt egybe, és az optikai médiák szimbolikus-technikai rendjeinek térképző funkcióját vizsgálja. A művészettörténeti és -pszichológiai megközelítések a jelszerűség általános és történeti szempontjait helyezik előtérbe, és számot vetnek a nagyvárosi ikonika használati értékével. A művészettudományos fejtegetések különösen hangsúlyozzák a befogadói rétegződést, és bepillantást engednek a művészetszociológia intézményesülésébe.
Öffentliche Bilder Das Unterkapitel, das sich mit der Zeichenhaftigkeit der großstädtischen Räume auseinandersetzt, versammelt Feuilletons zu Werbung, Straßenbildern, Plakat- und Auslagenkunst bzw. untersucht die raumgestaltende Funktion von symbolisch-technischen Ordnungen der optischen Medien. Die kunstgeschichtlichen und kunstpsychologischen Annäherungen stellen die allgemeinen und historischen Aspekte der Zeichenhaftigkeit in den Vordergrund und tragen dem Gebrauchswert der großstädtischen Ikonik Rechnung. Die kunstwissenschaftlichen Ausführungen betonen besonders die Schichtung der Rezipienten und bieten einen Einblick in die Institutionalisierung von Kunstsoziologie. Die wichtigsten Fragestellungen des Unterkapitels:
Köz-testekA közerkölcsiség, a fegyelmezés diskurzusaiból válogatást nyújtó alfejezet a higiénia, a testkultúra, a nevelés, a prostitúció, a börtön, az elmegyógyintézet aktuális vitáira, szabályozási kísérleteire tér ki. A test politizálásának folyamataiból olyan példákat vonultat föl, amelyek egyaránt jelzik a szekularizálódás következményeivel való számvetést, a modernizálódás új terepeinek kialakulását és az ezzel szembeszegülő, konzervatív tendenciákat.
Öffentliche Körper Das Unterkapitel bietet eine Auswahl aus den Diskursen der öffentlichen Moral und Disziplinierung, und somit spricht es die aktuellen Debatten und Reglementierungsvorschläge hinsichtlich der Hygiene, der Körperkultur, der Prostitution, des Gefängniswesens und der Irrenanstalt. Die Rubrik führt solche Beispiele des Prozesses der Körperpolitisierung ins Feld, die nicht nur die Folgen der Säkularisierung und die Entstehung neuer Felder der Modernisierung, sondern auch die entgegen gesetzten, konservativen Tendenzen ansprechen. Die wichtigsten Fragestellungen des Unterkapitels:
|
|
|
