für deutschsprachige navigation siehe untere navigationsleiste

Keresztmetszetek. Kiállítás, népszínház és fantasztikum a magyar és német nyelvű kultúrában - 1875, 1885, 1910, 1917

Szerkesztette: Kecsmár Krisztina, Szabó Judit, Szendi Zoltán

Az antológiában olvasható ausztriai, németországi, pécsi, szegedi és budapesti tárcák három tematikus súlypont (kiállítás – fantasztikum, krimi – színház) és egy-egy kezdetben periferikus jelentőségű, de visszatekintve lényegi folyamatokat előkészítő magyarországi év köré csoportosulnak: 1875-ben nyílt meg Budapesten a Népszínház, a populáris és a nemzeti kultúra intézményesülésének színhelyeként; 1885-ben Országos Kiállítást rendeztek Budapesten, amely a millenniumi kiállítás előtt az állam- és nemzeteszmény demonstrálásának legjelentősebb kísérlete volt; 1910-ben jelent meg Cholnoky Viktor Tammuz című elbeszéléskötete, amely a kortársi recepció szempontjából az irodalmi „kismesterek” kánonba emelésének egyik legmarkánsabb darabja; a korszakot záró évekből az 1917-es év bizonyult olyan fordulópontnak, amely a sokat tárgyalt kiábrándultságon túlmenően megelőlegezi a háborúval való kritikus számvetés szélesebb körű képviselésének lehetőségét.

...tartalomjegyzék

Querschnitte. Ausstellung, Volkstheater und Fantastik in der ungarisch- und deutschsprachigen Kultur - 1875, 1885, 1910, 1917

Hg. v. Krisztina Kecsmár, Judit Szabó, Zoltán Szendi

Die Feuilletons der Anthologie aus Österreich, Deutschland, Pécs, Szeged und Budapest gruppieren sich um drei thematischen Schwerpunkten (Ausstellungswesen – Fantastik, Krimi – Theater) bzw. um vier solchen Jahren, die anfangs von peripherer Bedeutung waren, die aber rückblickend wesentliche Prozesse vorbereiteten: 1875 wurde in Budapest das Volkstheater als Schauplatz der Institutionalisierung von populärer und nationaler Kultur eröffnet; 1885 wurde die Budapester Landesausstellung veranstaltet, die als ein Versuch wahrgenommen werden kann, noch vor der Millenniumsausstellung das Ideal von Staat und Nation zu demonstrieren; 1910 veröffentlichte Viktor Cholnoky seinen Erzählband Tammuz, der hinsichtlich der zeitgenössischen Rezeption eins der markantesten Phänomene der Kanonisierung von „kleinen Meistern“ ist; als Epochenabschluss erwies sich das Jahr 1917 als ein Wendepunkt, der eine Möglichkeit anbot, jenseits der oftmals angesprochenen Enttäuschung dem Krieg auch in einem weiteren Sinne kritisch Rechnung zu tragen.

... zum Inhaltsverzeichnis

Keresztmetszetek 1867–1939. Tudományképek és kulturális technikák a magyar és német nyelvű kultúrában

Szerkesztette: Kerekes Amália és Teller Katalin

Az antológia melléklete egy CD-ROM, amely több mint négyszáz, német és magyar nyelvterületről származó tárcát, esszét, novellát, minidrámát gyűjt egybe tematikus csoportokba rendezve. A korszak tudományképét és kulturális technikáit a közművelődés, a vizualizáció, a technika, a kézművesség, a köztérhasználat, az auditív és vizuális médiumok által közvetített információk szemszögéből tárgyaló szövegek mellett a CD-ROM tartalmaz egy-egy reprezentatív lapszámot a korabeli folyóiratokból, szövegelemzéseket, hírblokkot, valamint auditív és vizuális szövegfeldolgozásokat is. A magyar nyelvű anyag áttekintést nyújt egyes budapesti, szegedi és pécsi folyóiratok regionális jellegzetességeket felmutató tudásközvetítő diskurzusáról, míg a német nyelvű válogatás (amely az eredeti szövegeket és fordításukat is kínálja) az ausztriai és németországi tárca-, esszé- és szépirodalom terén mutatja be az egyes témák feldolgozásának módjait.

...tovább

Querschnitte 1867-1939. Wissenschaftsbilder und kulturelle Techniken in der ungarisch- und deutschsprachigen Kultur

Hg. v. Amália Kerekes und Katalin Teller

Der Anthologie ist eine CD-ROM beigelegt, die mehr als vierhundert Feuilletons, Essays, Novellen, Minidramen aus dem deutsch- und ungarischsprachigen Gebiet thematisch geordnet versammelt. Wissenschaftsbilder und kulturelle Techniken der Epoche werden in den Texten hinsichtlich der Massenbildung, der Visualisierung, der Technik, des Handwerks, der öffentlichen Raumnutzung, der Informationsvermittlung durch auditive und visuelle Medien behandelt. Die CD-ROM beinhaltet aber auch repräsentative Zeitungsnummern aus der zeitgenössischen Presselandschaft, kurze Textanalysen, einen Nachrichtenblock sowie auditive und visuelle Textverarbeitungen. Das ungarischsprachige Material bietet vom Diskurs des Wissenstransfers, wie er in den (Buda)Pester, Szegeder und Pécser Zeitschriften regional geprägt erscheint, einen Überblick, während der deutschsprachige Textkorpus, der neben den Originalbeiträgen auch ihre ungarischen Übersetzungen beinhaltet, zeigt, wie die jeweiligen Themen in den österreichischen und deutschen Feuilletons, Essays und belletristischen Werken aufgearbeitet werden.

...weiter